Hazánkban a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal egy korábbi tanulmánya szerint a dolgozók mintegy 3-4 százaléka szenved a pszichoterrortól. A munkahelyi feladatok gyakori megváltoztatása, az értelmetlen munka, az olyan feladatok elvégzésére való kényszerítés, amely egészségkárosodást okoz, a főnök arroganciája, a gúnyolódás, a burkolt gyanúsítgatás, a magánéletet kritizáló megjegyzések egyaránt a pszichoterror eszközei lehetnek.

20 millió forint a felső határ

Mostantól viszont már nem maradnak büntetlenül az ilyen eszközöket alkalmazó cégek. A januárban életbe lépett "stressztörvény" alapján ugyanis az OMMF ellenőrei egyebek mellett már azt is vizsgálhatják, hogy a cégek megtesznek-e mindent a napi robot okozta nyomás csökkentése érdekében. Mint a Világgazdaság megtudta, a felügyelők már vizsgálódnak is ezzel kapcsolatban. Ha pedig szabálytalanságra bukkannak, akkor 30 ezertől 20 millió forintig terjedő büntetést róhatnak ki a vállalatnak.